Pénteken este mentünk futni, asszem egyéni csúcsot döntöttem, bár nem mértük rendesen az időt. Volt ugyan stopper, de lemaradt tőlem a mérőember, úgyhogy az én időm homályba veszett, csak úgy nagyjából tudtuk kiszámolni, hogy kb 39 perc volt a hét kilométer...
Na, aztán a vasárnap! Reggel mentünk ki futni, a telefonomon indítottuk el a stoppert..Úgy futottam, mint az ördög, már amennyire bírtam, aztán a kör végén kiabáltam Árpinak, hogy mondjon időt, de csak annyit mondott, hogy "anyukád hívott, hogy vigyünk neki tejfölt.." Vagyis törlődött az időeredmény a telefonból...Annyira mérges voltam és elkeseredett emiatt, káromkodtam és sírni tudtam volna...Pedig valószínűleg egész jó időt futhattam..De most is, ha eszembe jut, elfutja az agyamat a f*s...Soha, de soha nem szokott futás közben csörögni a telefon, de most muszáj volt!!! Fú, nem is írok erről, mert idegrohamot kapok. Aztán eszembe jutott, hogy van otthon valahol egy régi "kázió" órám, amin van stopper. Meg is találtam, csak nincs benne elem, meg el van szakadva a szíja. Úgyhogy teszek bele elemet, aztán azzal fogom mérni az időmet...Azt legalább nem lehet felhívni..
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.